TÉRDPROTÉZIS BEÜLTETÉS IZOMÁTMETSZÉS NÉLKÜL
A térdprotézisről általánosságban
A protézis beültetése akkor indokolt, ha minden egyéb lehetőség kimerült, amikor a gyógytorna, gyógyszeres és injekciós kezelés már nem segít.
Első lépésben megteszünk mindent a műtét elkerülésére vagy legalább időpontjának elodázására.
A térdprotézis műtét melletti döntés néha hosszabb időt is igénybe vehet. Fontos, hogy a beteg és az ízület is „érett” legyen a műtétre.
Amennyiben kiderült, hogy a műtét a megoldás, a specialista ortopéd sebész konzultál Önnel a lehetőségekről.
A műtét intenzív precíziós munka, a beteg részéről pedig aktív együttműködés szükséges a kitűzött cél eléréséhez.
A nagyfelületű porckopást artrózisnak nevezik. Ez gyulladást okoz, mely duzzanathoz és fájdalomhoz vezet.
Az térdízületi protézisek az elkopott porcfelszínt pótolják, ezzel a térd új csúszófelszínt kap.
A térdprotézis lényege, hogy az elkopott porcfelszíneket (csúszófelszínek) mesterségesen pótolja, ezzel megakadályozva, hogy a csont a csonton súrlódva gyulladáshoz és fájdalomhoz vezessen.
A térdizületben három csúszófelszín van:
1. a combcsont és sípcsont között a térd belső oldalán,
2. a combcsont és sípcsont között a térd külső oldalán,
3. a combcsont és térdkalács között
A térdprotézis 3 komponensból áll:
A. fém csúszófelszín a combcsont végén,
B. fém csúszófelszín a sípcsont térd felőli végén,
C. műanyag „meniszkusz” csúszófelszín, mely a két fém komponens között helyezkedik el. Ez lehet rögzített vagy mozgó elem.
A térdprotézisnek feladata, hogy a térd mozgásait a lehető legnagyobb mértékben lehetővé tegye. A műtét hosszú távú sikere nagyban azon múlik, hogy a térdprotézis által megengedett mozgás mennyire felel meg a térdizület eredeti mozgásainak.
Ez pedig részben (1) a protézis alakjától, részben (2) a térdszalagok feszességétől, azok egyensúlyától függ.
Ezek a feltételek a részleges térdprotézis esetében sokkal könnyebben elérhetőek, a protézis sokkal jobban illeszkedik a beteg anantómiájához. Emiatt a betegeknek is lényegesen kevesebb panaszuk van ezzel a protézis típussal, kevesebb az idegentest érzés.
A térdprotézisek az elmúlt években komoly evolúción mentek keresztül.
A protézisek alakját illetően ma már rendelkezésre állnak a térd csontjainak formáját precízen követő implantátumok, mint például a klinikánkon alkalmazott Attune, DePuy (USA) protézis. Ennek további előnye, hogy egy speciális egyensúlyozó rendszerrel látták el, mely lehetővé teszi az optimális szalagegyensúly beállítását a műtét során.
A protézis csonthoz képest való elhelyezkedése (a beültetés precizitása) szintén fontos. Ebben hozott előrelépést az ún. páciens specifikus implantáció (PSI, USA). A műtét előtt a beteg térdéről 3D képalkotás (MRI) készül. Ennek alapján készült sablonokkal állítjuk be a protézis csonthoz képest felvett pozícióját. Az implantátum formája azonban nem individuális.
Egy további fejlesztés eredménye a beteg specifikus implantátum, mely szintén előzetes 3D képalkotás alapján sablonokkal dolgozik, viszont itt már az implantátum egy részének alakja is individuális (Conformis, USA). Sajnos a térdkalács felőli felszín nem követi precízen a térd anatómiáját (túl vastag), ami fájdalom forrása lehet.
Mindezek a protézisverziók elérhetőek részleges protézisek esetén is. Ezeket abban az esetben alkalmazzuk, amikor a térdizületnek csak egy csúszófelszíne kopott (1. lásd fent).
Amennyiben a beteg jó csontállománnyal redelkezik (kemény csont, osteoporosis jelei nélkül), akkor csontcement (ragasztó) nélküli rögzítés végezhető. Ilyenkor az implantátumok a kezdetben "rászorulnak" vagy csavarral rögzülnek a műtéti úton kikalakított csontfelszínhez, majd a csontvelő őssejtjei ránőnek ennek felszínére és rögzítik azt, miközben csontszövetté érnek.
Puha, osteoporosisos csont esetén a protézist orvosi csontcementtel (ragasztóval rögzítjük).
A térd funkciójának meghatározó eleme a comb nyújtóizomzatának ereje (ennek 3 része látható az ábrán, mindegyik a térdkalácson rögzül: 1, 2, 3). A hagyományos műtéti behatolás ennek részleges átmetszésével történik (lásd ábra - piros vonal), ez műtét után a gyógyulás ideje alatt (néhány hét) fájdalomhoz, gyengeséghez vezet.
Az izomátvágás nélküli technikával (sub vastus feltárás, ábra - zöld vonal) ez elkerülhető.
Előnyei:
- a műtét utáni fájdalom lényegesen kevesebb
- a térd nyújtása lényegesen könnyebb, ereje hamarabb tér vissza
- rövidebb kórházi tartózkodás
A technika túlsúlyos, gyengébb csontminőségű betegeknél nem ajánlott.
A műtét után érzett korai fájdalom nagyban befolyásolja a beteg későbbi fájdalomérzetét. Ezért ennek hatékony csökkentése nagyon fontos.
Minden esetben multimodális fájdalomcsillapítást alkalmazunk, mely már a műtét előtt megkezdődik. Ennek is az a célja, hogy minél előbb visszaadhassuk a mozgás szabadságát.
Térdprotézis műtét: mit várhatok tőle?
A betegek 85% panaszmentes a műtétet követően. Ehhez azonban idő, és intenzív, önállóan is végzett gyógytorna szükséges.
A gyógytorna azért lényeges, mert a műtét előtti fájdalom miatt a combizomzat gyengül, sorvad. Az izom erejét a műtét után helyre kell állítani (rehabilitáció), ahhoz, hogy a térd megfelelően működjön.
A gyógytorna, comberősítés műtét előtt is nagyon fontos (prehabilitáció). Ennek feltétele a hatékony fájdalomcsillapítás. Ezzel a módszerrel felgyorsítható a műtét utáni rehabilitáció.
Könyökmankó 6 hétig szükséges lehet, főleg lépcsőn járáskor. Ezt követően a beteg fokozatosan visszatér a hétköznapi aktivitásához.
Hosszútávú eredmények teljes térdprotézis esetén: a betegek körülbelül 80 %-a 20 évig nem igényel újabb műtétet.
Részleges vagy félprotézis
Részleges felszínpótlásnál (félprotézis) az implantátum tartóssága szintén 80% valószínűséggel 20 év, de csak akkor, ha speciálisan kiképzett sebész végzi ezt a műtétet. Ez technikailag komplexebb eljárás, mint a teljes protézis beültetése. Megfelelő műtét előtti ortopédiai kivizsgálás és korrekt javallat mellett hosszú távon jó eredmény várható.
A részleges protézis beültetése praxisomban minden esetben minimál invazív izomkímélő technikával történik.
A részleges (fél) protézissel gyorsabb a felépülés és a mozgás érzése is természetesebb, valamint nagyobb terjedelmű, mint teljes protézis esetén. Lényegesen ritkább, hogy a beteg idegentestként éli meg a protézist.
Térdprotézis beültetés lehetséges szövődményei
Minden nagy műtétnek vannak kockázatai: utóvérzés, fertőzés vagy trombózis léphet fel, instabilitás, merevség, maradványtünetek alakulhatnak ki. Hosszabb távon az alábbi kockázatok állhatnak fenn: a protézis lazulása, a véráram útján átvitt fertőzés vagy a polyethilén alkotók kopása.
Rövid távon az alábbi szövődmények alakulhatnak ki:
Ennek gyakorisága irodalmi adatok szerint 0,7-1% a térdprotézis műtétek esetén. Ilyenkor alapos kivizsgálás és további műtéti kezelés szükséges.
Minden végtagi műtétnél fennáll ezek veszélye, ezért a műtétet követően véralvadásgátló szedése javasolt 4-6 héten keresztül a műtét típusától függően.
A brit és skandináv protézisregiszterek adatai alapján 85% eséllyel 20 évig nem kell cserélni az implantátumot lazulás miatt. A csereműtéteknek egyéb oka is lehet a lazuláson kívül, mely még kb. 5 %-ot ad hozzá a rizikóhoz. Így jön ki a fenti 80%-os eredmény 20 évre.
Térdprotézis utáni rehabilitáció (nem kórházi)
A műtét után 3 hónapig javasolt intenzív specifikus gyógytorna, a nyújtás-hajlítás maximalizálása és a stabitás elérése céljából.
Sporttevékenység:
- szobakerékpár 2 hét után,
- úszás 6 hét után,
- kerékpározás 2 hónap után,
- síelés 4-5 hónap után javasolt.
